2013. február 3., vasárnap

Megint ölyvek


Az első bejegyzésemben is ölyves fotók szerepeltek, még sztori nélkül... Most bepótolom.

Az egész ott kezdődött, hogy felvettek egyetemre Sopronba. Így szeptembertől kezdve időm nagy részét itt töltöm. Természetesen a fotózással sem hagyhattam föl. Egy természetfotó elkészítése a helyszíni ismeretekkel kezdődik. Így nekem is Sopron és környékének megismerésével kellett kezdenem. Jobbnak láttam egy helyi természetfotóshoz, B-hez fordulnom segítségért. Ő segítőkészen megmutatta nekem a környéket, és felajánlotta, hogy társulhatok hozzá ragadozómadarakat fényképezni. Remélhetőleg egyéb közös projekteink is lesznek tavasztól...


Tegnap este telefonon egyeztettük a mai fotózást B-vel. Nagyon fellelkesültem, mert mesélte, hogy egy gatyás ölyv járt a les környékén. Sajnos csak déltől tudtunk beülni a lesbe. Mikor odaértünk, a les előtti mezőn láttuk a gatyás ölyvet felszállni. A lesből még láttuk egy ideig, de utána eltűnt a szemünk elől. Egész délutánra a hatalmas szél volt a jellemző. Ezt nem nagyon kedvelték a madarak. Csak elröppenni láttuk az ölyveket és a kékes rétihéjákat. Végül, mikor én már indultam volna haza, elkezdtek érkezni az egerészölyvek. Csupán 4 vette a bátorságot, hogy a kitett húsra beszálljon. De szerencsére a legszebb fényekben tették. A nagy szélnek köszönhetően gyakran kisütött a nap a felhők közül. Igazi akció nem nagyon volt. Nem volt rossz nap... 


Egerészölyv röpte



Ezzel az egyeddel már találkoztam. A világos "szemöldökéről" lehet felismerni

Táplálkozás után menetrendszerűen megtisztogatják csőrüket és karmaikat egy ágon.



A talajon is elég ügyesen közlekednek.

Egy átröppenés erejéig Kékes Úr is megmutatta magát nekünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése