Télvíz idején...

Már egy korábbi bejegyzés végén említettem nagy terveket, valamint, hogy mindenről lesz beszámoló, ha eljön az ideje... Hát most eljött az első ilyen beszámoló ideje. 

A madarak fotózásának egyik legjobb módszere a lesből történő fotózás. Ezt eddig legtöbbször mobil lessátrakkal, álcahálókkal oldottam meg. Ezek is nagyon jól alkalmazható, hatékony módszerek. Ezeknél még egy fokkal jobbak a fix lesek, amik a fotózás időszakán kívül is kint maradnak a helyszínen, így jobban hozzászoknak az állatok. Ezek több munkát is igényelnek, ugyanis az ilyen leseknél folyamatosan kell biztosítani a táplálékot, vizet az állatok számára. Amíg egyetemre jártam, nem tudtam volna rendszeresen ezt megtenni, ezért inkább eltettem a többi terv közé ezt a gondolatot. Az egyetem végéhez közeledve azonban újra előkerült az ötlet. Ráadásul pár madarász barátomnak is voltak ilyen irányú terveik, így együtt álltunk neki a lesépítéseknek.

A téli időszakot ragadozómadaras szezonnak is szokták mondani, mivel ilyenkor a legkönnyebb lecsalogatni a ragadozókat a les elé. Ennek az az oka, hogy ilyenkor kevesebb élő prédát találnak, ezért gyakrabban fanyalodnak elhullott állatokra, kint hagyott dögökre. Ezt nem csak a ragadozók használják ki. Hogy megfelelő kondícióban legyenek, a cinegék is lecsipegetik a zsírt a dögökről. Hogy még jobban kedvezzünk az énekesmadaraknak, rendszeresen hordunk napraforgómagot is a les elé, így a ragadozókra való hosszú várakozás sem telik tétlenül. A magokra rendszeresen járnak széncinegék, kék cinegék, barát cinegék, mezei verebek, illetve fácán is. A kirakott húst is több faj fogyasztja: egerészölyvek mellett hollók, dolmányos varjak, szarkák, szajkók látogatják az etetőt. Nem csak a kirakott táplálék, hanem a táplálékra járó madarak is vonzanak másokat. A dolmányos varjakat egy karvaly kergette meg. Az egyik alkonyatkor pedig egy héja ült be a les elé. Fajgazdagság tekintetében nem lehet panasz. 

A les különlegessége a tájolás. Nagyon szeretem az ellenfényt, mert olyan részletek kerülhetnek megvilágításba, amelyek mellett normál fényviszonyok mellett elsiklunk. Úgy alakítottuk ki a lest, hogy az ellenfény domináljon. Ez nehezebb feladatnak bizonyult, mint elsőre gondoltuk... Egy sor olyan problémába ütköztünk, amivel nem számoltunk. De szerencsére eddig mindegyik orvosolhatónak bizonyult. Mindenesetre úgy gondolom az eddigi tapasztalataim alapján, hogy megérte a fáradozást. De száz szónak is egy a vége: beszéljenek inkább a képek...

 Egerészölyv - Buteo buteo

 Csíplek

 Egy kis komolyság

Hótaposó

 Egyensúly

 Egerész portré

Furcsa páros

Röptében

Fagyos kiáltás I.

Fagyos kiáltás II.

Mezei mag zsonglőr

 Széncinege - Parus major

 Kék cinege - Parus caeruleus

Visszapillantó

 Holló az utolsó napsugarakban

 Szarka - Pica pica

 Dolmányos varjú - Corvus cornix

Start

Karvaly - Accipiter nisus

Héja - Accipiter gentilis

Héja - Accipiter gentilis

Berepülés

Nagyon örülök, hogy elindult, és hogy így indult el ez a les. Én elégedett vagyok az első tapasztalatokkal. Bízom benne, hogy a folytatás is hasonló lesz és sok élménnyel fogok még itt gazdagodni. Amennyiben így lesz, elhozom Nektek egy következő élménybeszámolóban. 

Üdv. Dávid