Az első bejegyzésemben is ölyves fotók szerepeltek, még sztori nélkül... Most bepótolom.
Az egész ott kezdődött, hogy felvettek egyetemre Sopronba. Így szeptembertől kezdve időm nagy részét itt töltöm. Természetesen a fotózással sem hagyhattam föl. Egy természetfotó elkészítése a helyszíni ismeretekkel kezdődik. Így nekem is Sopron és környékének megismerésével kellett kezdenem. Jobbnak láttam egy helyi természetfotóshoz, B-hez fordulnom segítségért. Ő segítőkészen megmutatta nekem a környéket, és felajánlotta, hogy társulhatok hozzá ragadozómadarakat fényképezni. Remélhetőleg egyéb közös projekteink is lesznek tavasztól...
Tegnap este telefonon egyeztettük a mai fotózást B-vel. Nagyon fellelkesültem, mert mesélte, hogy egy gatyás ölyv járt a les környékén. Sajnos csak déltől tudtunk beülni a lesbe. Mikor odaértünk, a les előtti mezőn láttuk a gatyás ölyvet felszállni. A lesből még láttuk egy ideig, de utána eltűnt a szemünk elől. Egész délutánra a hatalmas szél volt a jellemző. Ezt nem nagyon kedvelték a madarak. Csak elröppenni láttuk az ölyveket és a kékes rétihéjákat. Végül, mikor én már indultam volna haza, elkezdtek érkezni az egerészölyvek. Csupán 4 vette a bátorságot, hogy a kitett húsra beszálljon. De szerencsére a legszebb fényekben tették. A nagy szélnek köszönhetően gyakran kisütött a nap a felhők közül. Igazi akció nem nagyon volt. Nem volt rossz nap...
Egerészölyv röpte |
Ezzel az egyeddel már találkoztam. A világos "szemöldökéről" lehet felismerni |
Táplálkozás után menetrendszerűen megtisztogatják csőrüket és karmaikat egy ágon. |
A talajon is elég ügyesen közlekednek. |
Egy átröppenés erejéig Kékes Úr is megmutatta magát nekünk. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése